1. ábra
2010-ben keletkezett veszélyes hulladék 5
Szabó Zsolt
ZMNE BJHMK Repülő és Légvédelmi Intézet
szabo.zsolt@uni-nke.hu
VESZÉLYES ANYAGOK ÉS HULLADÉKOK TÁROLÁSÁNAK, KEZELÉSÉNEK LEHETSÉGES BIZTONSÁGTECHNIKAI MEGOLDÁSAI A KATONAI REPÜLŐTEREKEN
POTENTIAL SAFETY TECHNOLOGY SOLUTIONS FOR DISPOSAL AND STORAGE OF HAZARDOUS MATERIAL AND WASTE IN AIR FORCE BASES
ABSZTRAKT
A dolgozat bevezetőjében röviden ismertetem a törvényben megfogalmazott alapgondolatokat. A fő részben bemutatom a jogszabályi hátteret, felsorolom a keletkező veszélyes hulladékokat, majd bemutatom a tárolás alkalmazott biztonságtechnikai megoldásait. A befejező részben levonom a következtetéseket. Lehetséges.
ABSTRACT
In the preliminary part of my paper I briefly review the main ideas which are formulated in the connecting laws. In the main part I provide detailed introduction of the legislative framework of this field, list the possible hazardous wastes and introduce the safety technology solutions for storage of hazardous waste. In the closing part I take the conclusions.
BEVEZETŐ
A repülő eszközök megjelenése, a repülőterek kialakítása egy újabb környezetkárosító tevékenység „létrejöttét” eredményezte. A légi és a földi kiszolgáló technika üzemeltetése nagy mennyiségű környezetre ártalmas anyag felhasználását igényli.
A katonai repülőterek környezetvédelmi szempontból nem választhatók külön a polgári repülőterektől, ugyan azok a jogszabályok vonatkoznak rájuk.
A katonai repülőterek biztonságtechnikai rendszere nyolc fő csoportba sorolható be, melynek része a repülőcsapatok környezetvédelmi biztonságtechnikai rendszere. [1]
„A veszélyes anyagok károsító hatása elleni védelem kiterjed minden olyan természetes, illetve mesterséges anyagra, amelyet a környezethasználó tevékenysége során felhasznál, előállít, vagy forgalmaz, és amelynek minősége, mennyisége robbanás- és tűzveszélyes, radioaktív, mérgező, fokozottan korrózív, fertőző, ökotoxikus, mutagén, daganatkeltő, ingerlő hatású, illetőleg más anyaggal kölcsönhatásba kerülve ilyen hatást előidézhet.” 1
„A veszélyes anyagok kezelésekor, felhasználásakor - beleértve kitermelésüket, raktározásukat, szállításukat, gyártásukat és alkalmazásukat - továbbá, veszélyes technológiák alkalmazásakor olyan védelmi, biztonsági intézkedéseket kell tenni, amelyek a környezet veszélyeztetésének kockázatát jogszabályban meghatározott mértékűre csökkentik, vagy kizárják.” 2
„A hulladékok környezetre gyakorolt hatásai elleni védelem kiterjed mindazon anyagokra, termékekre - ideértve azok csomagoló- és burkolóanyagait is -, amelyeket tulajdonosa eredeti rendeltetésének megfelelően nem tud, vagy nem kíván felhasználni, illetve, amely azok használata során keletkezik.” 3
„A környezethasználó köteles a hulladék kezeléséről (ártalmatlanításáról, hasznosításáról) gondoskodni.” 4 [2.]
A jogszabályi feladatszabás ismeretében fel kell mérni, hogy mely anyagok és hulladékok tartoznak a „veszélyes” kategóriába.
A KELETKZŐ VESZÉLYES HULLADÉKOK
A hulladék a termelői, fogyasztási tevékenységek során, vagy ezek következtében keletkező anyag, melytől a birtokosa megválik, megválni készül, vagy köteles megválni. Elhasználódott, illetve selejtté vált termék. Közös jellemzőik szempontjából a hasonló hulladékokat hulladékkategóriákba sorolják. [3.]
Veszélyes hulladék a 2000. évi XLIII. törvény „A hulladékgazdálkodásról” szerint mindazon hulladék, mely a jogszabályban meghatározott veszélyességi jellemzői szerint eredete, összetétele, koncentrációja miatt a környezetre, illetve az egészségre kockázatot jelent.
A repülőtéren az üzemeltetés során keletkező veszélyes hulladékok:
Ezen anyagok biztonságos tárolása, kezelése a szabályok precíz betartását igénylik. Az 1. ábra a szolnoki repülőtéren 2010-ben keletkezett veszélyes hulladék főbb tételeit mutatja.
1. ábra
2010-ben keletkezett veszélyes hulladék 5
A VESZÉLYES ANYAGOK ÉS HULLADÉKOK TÁROLÁSÁNAK BIZTONSÁGTECHNIKAI MEGOLDÁSAI
A veszélyes hulladékok tárolására, kezelésére vonatkozóan „A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről” szóló 98/2001. (VI. 15.) korm. rendelet az irányadó. A jogszabályoknak megfelelően kell kialakítani a veszélyes anyag tároló és veszélyes anyag gyűjtő helyet.
A veszélyes hulladék keletkezésének helyén munkahelyi gyűjtőhelyet, a szervezet egészére nézve üzemi gyűjtőhelyet kell kialakítani. A gyűjtőhelyek kialakításával biztosítani kell, hogy a veszélyes hulladék ne szennyezze a környezetet. A gyűjtőhelyek kialakításának jogszabályi hátterét a 3. számú melléklet a 98/2001. (VI. 15.) korm. rendelethez „Szabályzat a veszélyes hulladékok gyűjtéséről és tárolásáról” adja.
A veszélyes hulladékot a hulladék kémiai hatásainak ellenálló tároló eszközben (pl. nejlonzsák, hordó) kell gyűjteni, veszélyességi jellemzőik szerint elkülönítve. Amennyiben a veszélyes hulladék illékony komponenst tartalmaz, ügyelni kell annak szabadba történő jutásának megakadályozására.
„A gyűjtőhely kialakítása során legalább a következő szempontokat kell figyelembe venni:
A gyűjtőhelyek kialakíthatók nyílt téri, s fedett módon is. Az alkalmazandó műszaki védelem szerkezeti elemeit az előbb hivatkozott jogszabály határozza meg (2. és 3. ábra). [4.]
2. ábra
A gyűjtőhely nyílt téren történő kialakítása 7
3. ábra
A gyűjtőhely fedett helyen történő kialakítása 8
A katonai repülőtereken fedett munkahelyi- és üzemi gyűjtőhelyeket alakítottak ki. A 4. ábra munkahelyi veszélyes anyag tárolót és veszélyes hulladék gyűjtőt mutat.
4. ábra
Munkahelyi veszélyes anyag tárolót és veszélyes hulladék gyűjtő
[fotó: Szabó Zsolt]
Látható, hogy az építmény megközelítése szilárd burkolatú úton történik, a feliratok és a zárhatóság az előírásnak megfelelő.
A veszélyes hulladék gyűjtésének közvetlenül a munka melletti megoldási lehetőségét az 5. ábra mutatja.
5. ábra
Veszélyes hulladék munkahelyi gyűjtő
[fotó: Szabó Zsolt]
A 6. ábra. veszélyes hulladék üzemi gyűjtőt mutat. Jól látszik, hogy az építmény kialakításánál figyelembe vették azt az előírást, hogy a csapadék ne juthasson be, illetve sérülés esetén a folyékony veszélyes hulladék ne folyhasson ki. Ennek érdekében az épületet egy beton „medencére” helyezték
6. ábra
Veszélyes hulladék üzemi gyűjtő
[fotó: Szabó Zsolt]
A veszélyes anyag tárolókban az anyagokat veszélyességi jellemzőik szerint csoportosítva, a kémiai hatásoknak ellenálló csomagoló eszközben tárolják.
7. ábra
Veszélyes hulladékok elhelyezése a gyűjtőhelyen
[fotó: Szabó Zsolt]
A veszélyes anyag tároló és veszélyes hulladék gyűjtő hely aljzatának szivárgás elleni biztonságosabbá tételét a záró rétegen kívül egyéb módszerekkel is fokozhatjuk. A 8. ábra mutatja, hogy a folyékony anyagot tároló edényzet alá helyezett csepegést felfogó tálca megakadályozza a tároló aljzatára történő esetleges lefolyást.
8. ábra
Csepegést felfogó tálca
[fotó: Szabó Zsolt]
A 9. ábra egy másik megoldást szemléltet. A tároló alját úgy kell kialakítani, hogy az egy „medencét” alkosson. A medence teteje ráccsal lezárva, s homokkal, vagy egyéb abszorbens 9 anyaggal van kitöltve. Ezen anyag szennyezettség esetén könnyen cserélhető.
9. ábra
Tároló rács [fotó: Szabó Zsolt]
BEFEJEZÉS
A dolgozatban bemutatott keletkezett veszélyes hulladék adatok bizonyítják, hogy a technikai eszközöket üzemeltetőknek mekkora a felelőssége a környezetvédelemi jogszabályokban előírt gyűjtőhelyek kialakításában. A minimális szennyezési eshetőség kiküszöbölése érdekében is ki kell alakítani azokat a feltételeket, melyek a biztonságos tárolást garantálják.
FELHASZNÁLT IRODALOM
[1] Dr. Jakab László: Biztonságtechnikai rendszerek a repülőcsapatoknál http://www.szrfk.hu/rtk/index.html XXII. évfolyam 2010. 3. szám 2011. 01. 25.
[2] 1995. ÉVI LIII. törvény „A környezet védelmének általános szabályairól”
[3] Dr. Halász László-Dr. Földi László: Környezetvédelem II. ZMNE, Budapest, 2008.
[4] 3. számú melléklet a 98/2001. (VI. 15.) korm. rendelethez „Szabályzat a veszélyes hulladékok gyűjtéséről és tárolásáról”
1 1995. évi LIII. törvény „A környezet védelmének általános szabályairól” 28. § (1)
2 1995. évi LIII: törvény „A környezet védelmének általános szabályairól” 28.§ (2)
3 1995. évi LIII. törvény „A környezet védelmének általános szabályairól” 30. § (1)
4 1995. évi LIII. törvény „A környezet védelmének általános szabályairól” 30. § (2)
5 Adat: MH 86. Szolnok Helikopter Bázis, grafikon Szabó Zsolt
6 3. számú melléklet a 98/2001. (VI. 15.) korm. rendelethez „Szabályzat a veszélyes hulladékok gyűjtéséről és tárolásáról”
7 3. számú melléklet a 98/2001. (VI. 15.) korm. rendelethez „Szabályzat a veszélyes hulladékok gyűjtéséről és tárolásáról”
8 3. számú melléklet a 98/2001. (VI. 15.) korm. rendelethez „Szabályzat a veszélyes hulladékok gyűjtéséről és tárolásáról”
9 abszorbens anyag: Folyadékot magába szívó anyag, ami szerkezeténél fogva felveszi a vele érintkezésbe kerülő folyadékot vagy nedvességet.