Szabó Zsolt
ZMNE BJKMK Repülő és Légvédelmi Intézet
szabo.zsolt@uni-nke.hu

A MADÁRÜTKÖZÉS ELLENI VÉDELEM BIZTONSÁGTECHNIKAI
MEGOLDÁSAI A REPÜLŐTEREKEN

A DOLGOZAT MAGYAR NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓJA
 A dolgozat címe: A madárütközés elleni védelem biztonságtechnikai megoldásai a repülőtereken. A bevezetőben röviden bemutatom a környezetvédelem, ezen belül az élővilág védelmének megjelenését. A fő részben vizsgálom a madárütközések okait, majd bemutatom a jelenleg védelemre használt biztonságtechnikai eszközöket. A befejező részben a jövő lehetőségeit említem.

ABSTRACT
The title of the paper: Safety solutions of birdstrike protection on airports. In the first part I briefly introduce the history of environmental protection, inside this field emphasising the protection of flora and fauna. In the main part I examine the causes of birdstrikes and present the currently used protective and preventive safety applications. In the closing part of the paper I say some words about the future opportunities.  

BEVEZETŐ
A környezet és az ember kapcsolata az ember megjelenésével kezdődött. Kezdetben az ember csak használta környezetét, majd elkezdte annak tudatos formálását. Az eszközök megjelenése, de különösen a technikai eszközöké megindította a környezet károsítását is.
A Wright fivérek 1903-ban megépítették az első működőképes repülőgépet, a Wright Flyer-t, mellyel december 17-én emelkedtek először a levegőbe, s ezzel megkezdődött a légtér motorizációja.
A repülés általánossá válása egy újabb probléma éle állította az emberiséget, melyet kezdetben nem vett tudomásul. A repülő eszközök üzemeltetése és használata mind a földön, mind a levegőben erősen környezetkárosító tevékenységgé vált.

A KÖRNYEZETVÉDELEM MEGJELENÉSE
A XX. században előtérbe került a környezet védelme. Az ember látván környezetének felgyorsult pusztulását rájött arra, hogy annak hathatós védelme nélkül megszűnik természetes élettere. A környezetvédelem kezdetben törvényileg kikényszerített állapot volt. Az országok saját törvényeket hoztak, majd nemzetközi egyezmények keretében terjesztették ki az élő természet értékeinek védelmét. A mai napig erős lobbi érdekek dolgoznak egyes részeinek bevezetése, vagy felpuhítása érdekében.
Hazánkban a környezetvédelem törvényi szabályozása az „1995. évi LIII. törvény A környezet védelmének általános szabályairól” [1] jogszabállyal kezdődött.

AZ ÉLŐVILÁG VÉDELME
 „Az élővilág védelme - az ökológiai rendszer természetes folyamatainak, arányainak megtartása és működőképességének biztosítása figyelembevételével - valamennyi élő szervezetre, azok életközösségeire és élőhelyeire terjed ki.
Az élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.” [1]
A repülőtér nagy szeletet hasít ki az élő környezetből. A múlt században a repülőtér helyének kiválasztásakor a környezetvédelmi megfontolásokat nem vették figyelembe. Ezen változtatott a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény, valamint az ehhez kapcsolódó 24/1999. (VIII. 13.) KHVM rendelet a repülőtér üzemben tartási engedélyről.


1. ábra

A madár- (1. ábra1) és emlősütközés az egyik legnagyobb veszélyforrás a repülőterek biztonságára nézve. Az ellenük való védekezés egyre jobban előtérbe kerül, megindult ennek a területnek a kutatása.
Az élővilág védelmének legfontosabb alapköve a repülőtér karbantartottsága. Az emlősállatok távol tartása érdekében kerítéssel vették körül a repülőtereket. Ezen műtárgyak rendszeres felügyelete elengedhetetlen.
Az elszaporodó rovarok, hüllők és rágcsálók odavonzzák a madarakat, s azok megjelenése veszélyezteti a repülés biztonságát. A fűnyírás, rágcsáló befogás nagyban csökkenti az előbb említett veszélyt.

A MADÁRÜTKÖZÉSEK VIZSGÁLATA
A madárral történő ütközés mind a katonai, mind a polgári szférában komoly problémát okoz, veszélyezteti a repülőtér biztonságát. A repülő eszközök élőlénnyel történő találkozása károkat okozhat a légi járműben, úgymint a hajtóművek meghibásodása, a kabintető rongálódása, a vezérsíkok működésképtelenné válása.
A repülés kezdeti időszakában a légi járművek relatív lassúak és zajosak voltak, így mindkét fél fel tudott készülni az ütközés elkerülésére. A bekövetkezett madárütközések száma nem volt nagy, a keletkezett kár hamar javítható, s kis anyagi ráfordítással kezelhető volt. [2]
A repülés elterjedése, a gépek korszerűsödése révén a repülőgépek egyre gyorsabban és kisebb zajjal közlekednek, ezáltal az élőlények nehezebben veszik észre közeledésüket. A balesetek általában nappal, kis magasságon általában a repülőtér közelében történnek.
A szolnoki repülőtér madárütközési statisztikáját a 2. és a 3. ábra2 mutatja. 


2. ábra


3. ábra

A balesetek 300 m alatti magasságon, a repülőterek közvetlen közelében (le- és felszállás alatt), illetve a gurulás közben következtek be.        
Vizsgálni kell a baleseteket mind a hajózó személyzet, mind a természet szempontjából.
A madárütközés elkerülésének egyik fő eleme a pilóta helyes reakciója. Magyarországon tudományos vizsgálatokat még nem folytattak, de a Flight Medicine USAF Hospital szakemberei pilótákon végeztek vizsgálatokat. Mérték a pilóta érzékelési összpontosítási és felismerési idejét. Ehhez hozzáadódott a döntési idő, valamint a kormányszerv működtetési ideje.
Ezeket az időket nagyban befolyásolt az észlelt objektum paraméterei, valamint a repülőgép kormányszerv reagálási ideje.
A vizsgált paraméterek alapján egy sebesség/megtett út grafikont alkottak. Amikor a madár a reakció időn belül jelenik meg, a szakemberek azt tanácsolják, hogy a pilóta húzza be a nyakát és élje túl valahogy az ütközést (nincs esély az ütközés elkerülésére), egyéb esetekben gyors manőver végrehajtásával elkerülhető a baleset.
Vizsgálták a madarak viselkedését az ütközés elkerülése érdekében. Legtöbbször szárnyaikat behúzzák, és zuhanásba kezdenek.
Az ütközés elkerülésére legjobb manővernek a repülőgép „felhúzását” javasolják az előbb említett madárreflex, a gép helyzetéből adódóan a kabintető védelme, valamint az esetleges földhöz csapódás megakadályozása okán. [3]
A madárütközések alapvető okai az évszakonkénti madárvonulás, a fészkelő- és költőhelyek közelsége, táplálkozási szokásaik, melyek nagy egyedszámú madárrajok megjelenését feltételezik. Magas kockázati tényezőt jelentenek a repülőtér közelében lévő szeméttelepek, vizes, lápos területek állattartó telepek. A repülőtereken a kisemlősök megjelenése is egy tápláléklánc kialakulását eredményezi – ragadozó madarak, ragadozó emlősök megjelenése - s a környezetvédelmi törvény élővilág védelmét kimondó része megnehezíti az ellenük való védekezést.  [4]
A szolnoki repülőtér közvetlen a Holt-Tisza mellett létesült, ezáltal nem meglepő, hogy a statisztikában szereplő repülő események mindegyike vizi madárral történt ütközés eredménye.

A MADÁRÜTKÖZÉS ELLENI VÉDELEM LEHETSÉGES REPÜLŐTÉRI BIZTONSÁGTECHNIKAI MEGOLDÁSAI
A madarak távoltartását természetes és mesterséges eszközökkel oldják meg. Kezdetekben hatásos eszköz volt a karbid ágyú. Egy tartályba kardibot helyeztek, melyre egy másikból víz csöpögött, s ennek hatására gáz keletkezett. Ezt a gázt használták fel hanghatás képzésére. A robbanások nem voltak időzíthetőek.
A PB gázzal működő riasztó (4. ábra3) egy új megoldás. PB gázpalackról üzemel, egy elektronika segítségével4 a hanghatást időzíteni lehet (3 és 30 perc között állítható).


4. ábra

A műmadár (5. ábra) alkalmazásánál figyelembe kell venni a repülőtér közelében élő madárpopulációkat, s azok természetes ellenségének mását kell használni.


5. ábra [fotó: Szabó Zsolt]

A hangszórókból sugárzott zajok a környezetben élő madárfajok vészjelző hangját imitálják.
A madár- és emlősütközés elleni védelemnek a Ferihegyi repülőtéren történt megvalósítása új formát öltött.
A repülőtér területe ezerötszáz hektár, jó része ember alig járta füves terület. Ezen terület élővilága komoly veszélyforrást jelent a légi járművekre mind a levegőben, mind a leszálló pályán és a guruló utakon.
A fel és leszálló repülőgépek kis magasságon, nagy sebességgel találkozhatnak madarakkal, de veszélyt jelent az emlősállatok jelenléte, különösen a felszálló pályán.
A természet védelmére és a repülőtér üzemeltetésére vonatkozó jogszabályok szigorítása következtében az eddigi kilövésekkel szemben bonyolultabbá vált a légi közlekedés ezirányú biztosítása.
A repülőtér védelmét hangágyúval, a madarak vészhangjait sugárzó hangszórókkal és vadászkutyák segítségével oldják meg. Ehhez jött új eljárásként vadászsólymok (6. ábra) alkalmazása, mely hatékony eszköznek bizonyult. [5]


6. ábra [fotó: Radics Mihály] 4

Az élő ragadozó madarak veszélycsökkentő alkalmazásának hátrányai vannak, ezek közé tartozik a madarak, mint élőlények hangulata, párzási szokásaik, étkezésük, megbetegedéseik, idomításuk ellenére bizonyos fokú megbízhatatlanságuk.
A természetes ellenség jelenlétén alapuló riasztás életképessége bizonyított, de a vázolt bizonytalansági tényezők miatt a rendszerben az élőlényt kiváltó robot alkalmazásán alapuló rendszer kidolgozása a cél (7. ábra)5. [4] Kutatások kezdődtek az UAV6 ezen területen történő hasznosítására.


7. ábra. A repülőtéri madárütközés-veszélyt csökkentő rendszer felépítése

BEFEJEZÉS
A repülő eszközök számának robbanásszerű emelkedése, a sebesség gyorsulása, az élővilág természetes életterének beszűkülése a madár- és emlősütközések számának emelkedését prognosztizálja. Szükség van olyan megelőző és hatékony biztonságtechnikai rendszerek kialakítására, melynek komplex használata hatásos védelmet biztosít a repülőesemények megelőzéséhez. A technikai újítások mellett elengedhetetlen az emberi tényező vizsgálata, új repülési eljárások alkalmazása.
A dolgozatban ismertetett biztonságtechnikai eszközök egyik hátránya, hogy a tapasztalatok szerint a madarak megszokják azok jelenlétét, hangját, s ezáltal a rendszeres használatuk nem jelent védelmet. A ferihegyi élő madaras riasztás a kisebb repülőtereken költségvonzata miatt (a madarak fenntartása, madártani szakember alkalmazása) nehezen oldható meg.
A robottechnika felhasználása előremutató kezdeményezés, melynek technikai megvalósítása a kisebb feladat, nagyobb gondot a légijogi és repüléstechnikai akadályok alkotják.

FELHASZNÁLT IRODALOM
[1] 1995. évi LIII. törvény A környezet védelmének általános szabályairól
[2] Dr. Pokorádi László: A vadveszély aktuális kérdései a katonai repülésben Haditechnika 2005. 3. szám 6-9.oldal
[3] Dr. Pokorádi László: A madárral való ütközés elkerülésének lehetősége
http://www.arcanum.hu/haditechnika/lpext.dll/HT_1993-2003/64e/65e?fn=document (2009. 04. 27.)
[4] Prof. Dr. Makkay Imre - Prof. Dr. Pokorádi László – Dr. Ványa László: Repülőtéri madárütközés-veszélyt csökkentő rendszer http://www.szrfk.hu/rtk/kulonszamok/2009_cikkek/Makkay_I-Pokoradi_L-Vanya_L.pdf (2009. 11. 19.)
[5] Horváth Árpád: Repülők és madarak http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=13576 (2009. 11. 18.)
[6] Prof. Dr. Makkay Imre: Repülőgépekés madarak ütközésének elkerülése-robotok segítségével Szolnoki Tudományos Közlemények XIII. Szolnok, 2009.

1 http://www.media.desicolours.com/2009/june/birdswarm.jpg (2009. 11. 19.)
2 MH 86. Szolnok Helikopter Bázis
3 http://www.purivox.com/html/pages/de_index_produkte_vogel_wild_knallschreckgeraete_geraeteuebersicht.htm (2010. 05. 17.)
4 http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=13576 (2009.11. 18.)
5 http://www.szrfk.hu/rtk/kulonszamok/2009_cikkek/Makkay_I-Pokoradi_L-Vanya_L.pdf
6 UAV- Unmanned Aerial Vehicle – Pilóta Nélküli Légi Jármű

Vissza a tartalomhoz >>>