Dr. Lükő Dénes
ZMNE KLHTK Légierő Műveleti Tanszék
luko.denes@uni-nke.hu
A KÉPESSÉG ALAPÚ LÉGIERŐ JELLEMZŐI, AZ MH LÉGIERŐ KÉPESSÉG ÖSSZETEVŐI
A korszerű eszközökkel végrehajtott katonai műveletek során a légierő jelentős mértékben képes befolyásolni azok kimenetelét. A korszerű légierő műveletei, alkalmazási formái és a rendelkezésére álló erőforrások mennyisége, minősége, az ebből létrehozható képességei között szoros kapcsolat áll fenn, ezek kölcsönösen hatnak egymásra. Cikkemben a következő területekkel kívánok foglalkozni:
A KÉPSSÉG FOGALMA
A téma feldolgozása szempontjából célszerűnek tartom a KÉPESSÉG fogalmának tisztázását, vagyis azt, hogy mit is értünk képesség alatt. Ehhez az alábbiakban négy képesség-fogalmat ismertetek. Ezek a következők:
Az ismertetett fogalom-meghatározásokban felfedezhető egy közös elem: mégpedig valamilyen tevékenységre, teljesítményre való alkalmasság. Ezért tehát amikor a katonai képességeket, ezen belül is a légierő képességeit vizsgáljuk, akkor nem másról, mint bizonyos tevékenységekre való alkalmasságáról beszélünk.
A LÉGIERŐ KATONAI KÉPESSÉGEI
Amikor a légierő katonai képességeit vizsgáljuk, célszerű röviden áttekinteni a légierő által végrehajtandó műveleteket. Ha megismerjük a műveletek célját, jellegét, akkor arra is választ adhatunk, hogy őket a légierő mely képességek birtokában tudja teljesíteni.
A légierő műveleteit attól függően, hogy melyek az elérendő célok, illetve a művelet az ellenség (szembenálló fél) fegyveres erőinek mely komponense ellen irányul, alapvetően négy csoportba lehet osztani. Ezek a következők:
1. A stratégiai légi hadműveletek (Strategic Air Operations) fő célja, hogy kihasználva a légierő előnyös tulajdonságait (gyorsaság, nagy hatótávolság és csapásmérő képesség, rugalmasság), jelentős hatást gyakoroljon az ellenségre, annak fegyveres erejére és ezzel megakadályozza őt a háború megkezdésében, folytatásában.
2. A légi szembenállási hadművelet célja az ellenség (szembenálló fél) légierejének pusztítása, tevékenysége hatékonyságának csökkentése, ezzel a saját csapatok számára megfelelő cselekvési szabadság biztosítása, a levegőből történő fenyegetettségének minimalizálása. Ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a légi szembenállási hadműveleteket a légtér feletti ellenőrzés meghatározott fokának elérése és megtartása érdekében hajtják végre, ugyanis ezzel kedvező feltételeket lehet megteremteni a saját csapatok tevékenységéhez.
A légi szembenállási hadműveletek támadó és védelmi légi szembenállásra oszthatók.
3. A felszíni erők elleni hadművelet (Anti-Surface Force Operation) célja az ellenséges szárazföldi és vízfelszíni (víz alatti) erők pusztításával képességük csökkentése, hatékony alkalmazásuk megakadályozása. Az ellenséges felszíni erők elleni műveleteknek két formája lehet: a tengeri légi hadművelet és a levegő-föld hadművelet.
A felszíni erők elleni hadműveletek ismertetésével összefüggésben szólni kell az ún. támadó légi támogatásról (offensiv air support). A támadó légi támogatás nem más, mint az összhaderőnemi szinten tervezett és koordinált művelet azon ellenséges célpontok ellen, amelyek közvetlenül, vagy közvetve befolyásolják a szárazföldi művelet lefolyását. A támadó légi támogatás célja, hogy meggátolja az ellenséges erők mozgását a harci övezetbe, illetve azon belül; felderítse és megsemmisítse az ellenséges erőket, valamint azok infrastruktúráját.
4. A támogató légi hadműveletek (Supporting Air Operations) alatt azokat a hadműveleteket értjük, melyeket a légi hadműveletek sikere érdekében, a feladatok teljesítésének elősegítésére hajtanak végre. Ugyanakkor szükséges azt is hangsúlyozni, hogy a katonai műveletek összhaderőnemi jellegéből adódóan ezek a műveletek hozzájárulhatnak más haderőnemhez (fegyvernemhez) tartozó katonai szervezetek sikeres feladat végrehajtásához is.
Az előzőekben felsorolt műveletek végrehajtásához a légierőnek bizonyos képességekkel kell rendelkezni. Nézetem szerint, amikor a képesség alapú légierőről beszélünk, a következő képességek meglétét tételezzük fel:
A felderítési képesség birtokában a légierő biztosítja, hogy a parancsnoki döntések megalapozottságához, a műveletek előkészítéséhez, vezetéséhez, végrehajtásához szükséges információ megfelelő időben, mennyiségben és minőségben a rendelkezésre álljon. Az ellenség (szemben álló fél) erőforrásaira, tevékenységére, a hadműveleti területre, valamint az alkalmazás körülményeire vonatkozó információkat légi- és földi telepítésű, valamint űrbázisú szenzorok (radarok, infravörös érzékelők, videokamerák, fényképezőgépek, stb.) segítségével gyűjtik össze. Lényeges eleme ennek a képességnek, hogy a felderítési információt késedelem nélkül, valós időben (real time) meg tudja jeleníteni a felhasználók számára.
A légtér ellenőrzésének képessége azt fejezi ki, hogy a rendelkezésre álló erőforrások alkalmazásával a légierő milyen mértékben tudja befolyásolni a légtérben folyó tevékenységeket. Ezt a légtér feletti ellenőrzés különböző mértékével lehet jellemezni. Ezek a következők: légi uralom, légi fölény, kedvező légi helyzet. A légtér feletti ellenőrzés legmagasabb foka, a légi uralom biztosítja a saját csapatok cselekvési szabadságát, tevékenységük, műveleteinek sikerét. A légtér ellenőrzésének képessége szoros összefüggésben áll a felderítési képességgel, illetve azon eszközrendszerek és eljárások meglétével, amelyek a kívánt hatást ki tudják fejteni.
A csapásmérő képesség a légierő esetében azt jelenti, hogy a katonai műveletek során megfelelő pusztító erőt tud megjeleníteni. A légierő az ellenség (szemben álló fél) légierejének és felszíni erőinek erőforrásaira, csapataira, objektumaira mért csapásokkal megsemmisíti, gyengíti azokat, alkalmazásukat korlátozza, illetve hatásukat csökkenti, megszünteti. A légierő jellemző tulajdonságai, a gyorsaság, hatótávolság és rugalmasság, valamint az erőkifejtésének koncentrációja lehetővé teszik, hogy meglepetést okozzon, egyszerre több célpontot támadjon és a katonai művelet sikere szempontjából legfontosabb célpontokat támadja. A korszerű repülőgépek (helikopterek) a pusztítandó objektum jellegének, a pusztítás mértékének legjobban megfelelő mennyiségű és hatékonyságú fedélzeti fegyvereket, fegyverrendszereket alkalmazzák. Fontos szempont a légi csapások végrehajtása során a járulékos károkozás elkerülése, mértékének csökkentése. Ez a csapás objektumának pontos felderítésével, és nagy pontosságú, precíziós fegyverek alkalmazásával érhető el.
A szállítási képesség lehetővé teszi, hogy a korszerű eszközökkel folytatott fegyveres küzdelemben a csapatok, a felszerelés gyors eljuttatását nagy távolságokra, ami a mobilitás, gyors bevethetőség fontos feltétele. Egy katonai művelet - legyen szó béketámogató, válságreagáló, vagy védelmi műveletről - sikere vagy sikertelensége nagyban függ attól, hogy az alkalmazásra kerülő erők milyen hamar képesek elfoglalni megindulási körleteiket. A műveletben résztvevő katonai erő hadműveleti szerepe, feladatköre, rugalmassága, képessége jelentősen megnőhet, kiszélesedhet, ha meghatározó elemei alkalmasak légi szállításra, bevethetőségre. Ezért a légi szállítási képesség nem csak egy eleme a légierő képességeinek, hanem meghatározó szerepet játszik az összhaderőnemi, többnemzeti műveletek biztosításában.
Az elektronikai (információs) hadviselési képesség biztosítja a saját elektronikai rendszerek megbízható működését, illetve a szembenálló fél hasonló rendszerei befolyásolásának, működése akadályozása lehetőségét. Ez a képesség lehetővé teszi a saját elektronikai rendszereink, technikai eszközeink elektronikai védelmét, az ellenség elektronikai rendszereinek felderítését, támadását, mindezekkel biztosítva az élőerő és a harci-technika megóvását, és a katonai művelet támogatását. Az információs hadviselés egyik fontos kérdése az információs fölény megteremtése. Ehhez elengedhetetlen, hogy a saját csapatok helyzetére vonatkozó információ, valamint az ellenségről (szemben álló félről), a tevékenység körülményeiről szóló felderítési információ a szenzoroktól a lehető legrövidebb időn belül (real time) eljusson a döntéshozóhoz (parancsnokhoz), aki gyorsabb, pontosabb döntéseket hozhat. Az információs fölény lehetővé teszi az információs rendszerek korlátozás nélküli használatát és ennek eredményeként a hadműveleti fölény elérését; ugyanakkor mindezen képességektől megfosztja az ellenséget (szemben álló felet).
A légi utántöltési képesség a repülők alkalmazásának időbeli, térbeli lehetőségét bővíti. Általánosságként megállapítható, hogy a repülő erők tevékenysége jelentős mértékben függ a meglévő repülőterektől. A le-és felszállópályán kívül még korszerű kiszolgáló eszközökre is szükség van, többek között üzemanyag-töltő berendezésekre. A repülőgépek csak korlátozott mennyiségű üzemanyagot képesek a fedélzetükön magukkal vinni, ez bizonyos esetekben az alkalmazhatóságukat is befolyásolja. A légi utántöltés, vagyis repülés közben üzemanyag átadása egyik repülőgépről a másikra, csökkentheti a repülőgépek előbb említett hátrányos tulajdonságából adódó korlátokat. Egyben segítheti a légi hadműveleteket azzal, hogy megnöveli repülőgépek repülési távolságát, a szállítható hasznos terhet és rugalmasságát.
A kutatási, mentési képesség (harci kutatás-mentés) a szárazföldön, vagy a tengeren végveszélybe került egyének, bajbajutott gépszemélyzetek, repülőgépek felkutatását, azoknak való segítségnyújtást tesz lehetővé. A légi kutatás és mentés műveletei békében, válság- és konfliktushelyzetben egyaránt végrehajthatók. A légierő különösen alkalmas a kutatás és a mentés feladatainak végrehajtására, amely speciálisan felszerelt légi járművek és különleges kiképzésben részesült személyi állomány alkalmazását teszi szükségessé. Harci körülmények között a kutató-mentő műveletek végrehajtása a fegyveres erőktől komplex, rendszerint összhaderőnemi erőfeszítéseket igényel, melyek elsősorban a kényszerleszállást végrehajtott, vagy lelőtt repülőgép-személyzetek és a hajótöröttek felkutatását, illetve mentését célozzák. A harci kutatási-mentési műveleteket várhatóan bonyolult, magas kockázatú, veszélyes körülmények között - többnyire az ellenséges erők tevékenysége közepette - hajtják végre, ezért különösen fontos a megbízható, pontos hírszerzés, a körültekintő tervezés és koordináció, valamint a megbízható kommunikáció. A sikeres harci kutatási-mentési művelet - az élőerő megmentésén túl - fokozza a személyi állomány biztonságérzetét, növeli a csapatok morálját, és megakadályozza a fogságba esett személyzet hírszerzési és propaganda célokra történő felhasználását.
A vezetési, irányítási képesség lehetővé teszi a légierő szervezetei, erőforrásai alkalmazásának befolyásolását az elérendő célkitűzések teljesítése érdekében. A katonai műveletek eredményessége, hatékonysága szempontjából kiemelt jelentősége van az erőfeszítések megfelelő időben és helyen történő összpontosításának; különösen igaz ez a légierő tevékenysége esetében, amelyet a gyors lefolyás és a nagy térbeli kiterjedés jellemez. A légierő esetében a vezetési, valamint az irányítási funkció szerves egységet alkot, ezért már vezetési és irányítási (command and control - C2) tevékenységről és rendszerekről beszélünk.
Nézetem szerint a korszerű légierő ezekkel a képességekkel kell, hogy rendelkezzen. Ezek teszik alkalmassá a légierőt a megszabott küldetések teljesítésére, ezek birtokában játszhat meghatározó szerepet a légierő a katonai műveletekben, legyenek azok béke műveletek, válságreagáló, konfliktuskezelő műveletek, vagy akár védelmi műveletek. Természetesen az elképzelhető, hogy egy ország légiereje nem rendelkezik minden képességgel, illetve nem minden képessége azonos mértékű. A szövetséges műveletekben azonban célszerű olyan légierő komponenst létrehozni, amely az adott helyzetben rendelkezik valamennyi szükséges képességgel.
Az MH LÉGIERŐ KÉPESSÉG ÖSSZETEVŐI
Az előzőekben a korszerű légierőre jellemző általános képességeket elemeztem. Célszerűnek tartom, hogy ezek ismeretében tekintsük át az MH Légierő meglévő képességeit és fejlesztésük néhány kérdését. Azonban mielőtt erre rátérek, néhány gondolat erejéig a Magyar Honvédség képességeivel foglalkozom, ugyanis ezek közvetlenül, vagy közvetett módon hatást gyakorolnak a légierő képességeinek kialakítására, fejlesztésére.
Abból kell kiindulni, hogy a biztonsági környezet megváltozása miatt a Magyar Honvédséget folyamatosan alkalmassá kell tenni a nemzeti és a szövetségi feladatok ellátására, nemzetközi környezetben történő alkalmazásra. Először tekintsük át röviden a Magyar Honvédség hatékony működésének feltételeit. Ezek a feltételek a következők1:
Ahhoz, hogy a Magyar Honvédség hatékonyan részt tudjon venni a Magyar Köztársaság fegyveres védelmében, valamint a NATO műveletekben, az alábbi képességekkel kell rendelkeznie2:
A Magyar Honvédség képességei (részben a haderővel szemben támasztott követelmények, illetve a haderő jellemzői) megismerése azért fontos, mert ebből bizonyos következtetések vonhatók le a légierő képességeire is.
A légierő képesség összetevőit a cél és működési terület szempontú megközelítés szerint alapvetően két nagy csoportra oszthatjuk. Ezek az alábbiak:
Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az előbb felsorolt képességekről korábban a légierő általános képességeinél már beszéltem, ott ezeket részletesebben, az említett vizsgálati szempontoknak megfelelő struktúrában említettem.
Az előbbiek ismeretében véleményem szerint az MH Légierő az alábbi képességekkel rendelkezik:
Szükséges azt is megjegyezni, hogy bizonyos képességeket az MH Légierő csak a szövetségi erőforrások felhasználásával tud megvalósítani, illetve az egyes képességek kialakítása, fejlesztése nem azonos mértékű és ez nem egy időben történik. Bizonyára lesznek olyan képességek, amelyeket a légierő rövid időn belül és magas színvonalon alakít ki, és lesznek olyanok, amelyeket hosszabb idő alatt hoz létre.
Nézetem szerint az MH Légierő képesség fejlesztése során arra kell törekedni, hogy a haderőnem csapatai részt tudjanak venni a magas intenzitású, korszerű fegyverekkel (fegyver-rendszerekkel) és vezetéstechnikai (döntéshozatali eszközökkel) végrehajtott műveletekben; teljesítsék az expedíciós haderővel szemben támasztott követelményeket.
Az eddigiek alapján az MH Légierő képességfejlesztésének főbb területei az alábbiak5:
Nagyon lényeges azonban, hogy a meglévő képességek fejlesztése, új képességek kialakítása az előbb említett nemzeti és szövetségi követelményekkel összhangban, a rendelkezésre álló erőforrások és a hazai védelmi szektor lehetőségeinek figyelembevételével, valamint a nemzetközi együttműködés kihasználásával történhet.
ÖSSZEGZÉS
Ebben az írásban arra törekedtem, hogy megismertessem az olvasót a képesség alapú légierő legfontosabb jellemzőivel. Az ismertetett képességek megléte alkalmassá teszik a légierőt meghatározott feladatainak végrehajtására, hiányuk biztonságpolitikai kockázatot, nem hatékony végrehajtást, esetleg kudarcot vetíti elénk. A Magyar Honvédségben folyó átalakítás és képességfejlesztés eredményeként a légierő katonai szervezetei képessé válnak az ország katonai védelmében, illetve a szövetségi műveletekben való részvéte. Az MH Légierő képességeinek kialakítását, fejlesztését célszerű összehangolni a NATO képességfejlesztési célkitűzéseivel. A cikkben felsorolt képességek birtokában az MH Légierő kijelölt (felajánlott) katonai szervezetei (moduljai) részt vehetnek a légi műveletekben, a szárazföldi csapatok támogatásában, légvédelmi feladatok, valamint légi szállítási és kutató-mentő feladatok végrehajtásában nemzeti és szövetségi keretek között, együttműködésben a műveletekben résztvevő más országok erőivel.
FELHASZNÁLT IRODALOM: